CÉGÜNK DOLGOZÓI HEGY ÉS SZIKLAMÁSZÁSSAL, SPECIÁLIS MENTÉSSEL IS FOGLALKOZNAK.
A SALGÓTARJÁNI HEGYMÁSZÓ CLUB OSZLOPOS TAGJAI.
ÓVODÁK, ISKOLÁK NEBULÓIT OKTATJUK.
OKTATÓ:
OROSZ MIHÁLY A SALGÓTARJÁNI HEGYMÁSZÓ CLUB VEZETŐJE, AKI TÖBB ÉVTIZEDES TAPASZTALATTAL A HÁTA MÖGÖTT FOGLALKOZIK ORSZÁGOS SZINTEN IS EGYEDÜLÁLLÓ MÓDON 18 ÉV ALATTI FIATALOKKAL. ELSŐ FONTOS SZEMPONT, HOGY A SZÜLŐKNEK NEM KELL AZONNAL A MÉREGDRÁGA FELSZERELÉST MEGVÁSÁROLNIA, MERT A CLUB BIZTOSÍTJA EZEKET, ÉS CSAK ÚGY MINT AZ OKTATÁS, A FELSZERELÉS IS INGYENES!!!!
A TÖBB ÉVTIZEDES TAPASZTALAT IGAZOLT, MIVEL OROSZ MIHÁLY VOLT ORSZÁGOSAN AZ ELSŐ HEGYMÁSZÓ, AKI MANGA MIHÁLYAL KARÖLTVE MEGALAKÍTOTTA A MA IS VILÁGSZINTEN MŰKÖDÖ
KÖZPONTI KÜLÖNLEGES MENTŐSZOLGÁLATOT!
06-30/989-8989
ÍGY A SZÜLŐK TELJESEN BIZTONSÁGBAN TUDHATJÁK GYERMEKÜKET.
NÉHÁNY SZÓ A MENTŐSZOLGÁLATRÓL:
A Központi Különleges Mentőszolgálat székhelye Salgótarján, üzemelési központja Budapest. 1987-től működik önkéntes társadalmi szervezetként, 1992-től kiemelkedően közhasznú alapítványként. Tevékenységi köre a magasból és mélyből való mentés, hegyi és barlangi mentés, vízből és jégről történő mentés, külföldön balesetet szenvedett magyar állampolgárok mentésének megszervezése, nemzetközi mentőexpedíciók tető alá hozása és kivitelezése, segítségnyújtás helikopteres mentésben.
Külföldön elsősorban földrengések, árvizek és földcsuszamlások helyszínein vetik be őket, illetve segítséget nyújtanak a környező országokban lavina- és hegymászóbaleseteknél. Az egész ország területen dolgoznak, szerződésben állnak minden megyei katasztrófavédelemmel és rendőrséggel.
A szolgálat kezdeményezője az akkor még tizenéves Manga Mihály volt.
A későbbi kuratóriumi elnökkel, Musztrai Ferenccel - aki akkor még szintén kissrác volt - kóborolni kezdtek hegyekben, barlangokban, elhagyott bányákban, csilletartó tornyokhoz, mígnem Buda László és Orosz Mihály a Salgótarjáni Hegymászó Klub (SHK) vezetői üzent nekik, hogy mielőtt meghalnak, menjenek be a hegymászó klubba.
Innen kereste meg az Országos Mentőszolgálatot, a tűzoltóságot és a Magyar Honvédelmi Szövetséget az akkor még ismeretlen fogalomnak számító különleges mentőszolgálat ötletével. Az MHSZ búvárszakosztályával és az SHK-val hozták létre a szervezetet, amely jelenlegi formájában öt év alatt, 1992-re épült ki.
A mentőszolgálatnál tizenketten dolgoznak, valamennyien önkéntesek. Emellett mindannyiuknak van polgári foglalkozása. Van köztük vízi mentő, ipari alpinista, ipari búvár, hajómentő, barlangi mentő, műszaki mentő. A legfontosabb, hogy mindig elérhetőek legyenek, mert a szolgálat 24 órás ügyelettel működik. - Aki nem jelentkezik ki a vezető ügyeletestől, az riasztható - mondja Manga Mihály. Ha külföldre kell menniük, itthon négytagú ügyeletet biztosítanak.
MANGA MIHÁLY SZAVAI:
Önkéntes munka halálközelben - éjjel-nappal hívható a Különleges Mentőszolgálat. Csak hideg fejjel lehet végezni ezt a tevékenységet, de van, amikor kell az empátia is - vallja Manga Mihály, a Központi Különleges Mentőszolgálat alapítója és mentési vezetője. A 38 éves salgótarjáni férfi 16 évesen kezdte szervezni a szolgálatot, és bár az egészségnek nem tesz jót ez a munka, azt mondja, érdemes csinálni, mert ha belegondolnak, rájönnek, hogy vannak, akik nekik köszönhetik az életüket, vagy akár csak azt, hogy munkaképesek maradtak.
Manga Mihály Salgótarjánban hegymászóként, barlangászként is ismert, ő egyiknek sem vallja magát. - Mászom a hegyeket, de én nem csúcsokat hódítok. Képes vagyok a csúcsra lépés előtti utolsó három méteren vállat rándítani, és visszafordulni. Nem motivál, hogy felmenjek a Mount Everestre. Ugyanígy van a barlangászattal is - állítja.
Mint hozzáteszi, azért mássza meg a hegyeket, azért jár barlangba, azért búvárkodik, hogy otthonosan mozogjon abban a közegben, ahol a munkáját végeznie kell. Egyetlen egy sport van, amelyet a magáénak vall, és az a síelés, amelynek viszont semmi köze mindehhez.- Ha valakinek ez nem szenvedélye is egyúttal, az nem tudja megállni a helyét, még rövid távon sem - hangsúlyozza.Működése alatt a mentőszolgálat 300 alkalommal dolgozott külföldön. Az itthoni riasztások száma évről évre változik, volt, amikor 180-ra rúgott, de van, amikor megállapodik 40-nél. A 180-ba beletartozott vízbe fúltak felkutatása és holttestük kiemelése is, ám erre az utóbbi időben már nem áldoznak pénzt a hivatalos szervezetek. Emiatt az ilyen riasztások száma drasztikusan csökkent, és a feladat kimondottan az életmentés maradt.
Manga Mihály erről azt mondja, hogy nagyon sajnálja ezt a helyzetet, bele lehet gondolni, mit érez az a család, amelynek nincs meg a bányatóba fulladt gyereke, de lehet beszélni a fertőzésveszélyről is.
Viszonylag sokat dolgoznak eltűnt személyek felkutatásán is, van, aki elmegy futni és eltéved, vagy a család kirándul, rájuk sötétedik, és azt sem tudják megmondani, hol vannak. A turistatérképek egy részén már rajta van a mentőszolgálat 06-30/989-8989-es riasztási száma.
HÁT VELÜK DOLGOZUNK ÉS PIHENUNK MINDEN ÉVBEN!
KÖSZÖNJÜK MUNKÁTOKAT!